Amikor még látszott a változtatás igénye
Ez év tavaszán egyre több jel mutatott arra, hogy a kormányzati sodródást a miniszterelnök is megelégelte, és egy új politikai korszak meghirdetésével rendezné a sorokat. Általánossá vált a belső elégedetlenség, hogy nem látszik, mit akar a kormány elérni 2018-ig. A csökkenő támogatottság, az elvesztett időközi választások pedig megmutatták, hogy nagyon illékony a kormány népszerűsége, és ha ráragad az a bélyeg, hogy nincsenek elképzeléseik az ország gondjainak orvoslására, akkor könnyen veszíthet szavazókat.
Egy ilyen politikai válságot kormányon általában két dologgal szoktak kezelni. Egy új program, cselekvési terv meghirdetésével, és azt hitelesítő személyi változásokkal. Az tulajdonképpen várható volt, hogy sok miniszter cseréjével járó átalakítás nem lesz, bár kormányzati struktúra változtatása elképzelhetőnek látszott.
Az új politikai program meghirdetésének apropóját az adta, hogy az OECD az egészségügyet, az oktatási rendszert érintően kiadott tanulmánya több ponton is kritizálta a magyar helyzetet. Fontos megjegyezni, hogy műfaji sajátosságaiból adódóan az OECD anyagok 2012-es adatokra támaszkodnak. Azaz hiába érintik már az második Orbán-kormány idejét, az akkor elkezdett átalakítások hatása nem mutatható ki belőlük. Ezért nyilvánvaló, hogy az OECD csak indokot adhatott volna egy kormányzati újratervezéshez.
Lázár János nyár eleji bejelentése alapján felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai foglalkoztatottak közel húsz százaléka az állami szektorból kerül ki, illetve az egészségügy és az oktatás komoly problémákkal küzd. Ezért június 30-ig minden tárcának akciótervet kell készítenie a következő időszak terveiről, majd július 3-án kormánykonferenciát tartanak.
Ez elmaradt, mivel a menekültválság miatt a kormányfőnek már nem volt fontos egy új politikai kezdeményezés, ezért az egész ügyet augusztus végére tolták át. Ekkor még Lázár János azt mondta, hogy a jelentős számú államtitkárt is cserélhetnek, és ennek az alapja az OECD jelentése lett.
Amikor a változtatás igénye már nem volt fontos
Augusztus végén úgy zajlott le a kormánykonferencia, hogy arról érdemben nem tudott meg semmit a közvélemény. Elmaradt tehát az intézkedési terv bejelentése az oktatás, az egészségügy területén. A jelentős számú államtitkár cseréje sem valósult meg. Egyetlen államtitkár került felmentésre (Igazságügyi Minisztériumból dr. Répássy Róbert), míg hárman kérték felmentésüket. Közülük az egyik az egészségügyért felelős államtitkár volt, de saját nyilatkozata alapján ennek személyes okai voltak.
A jelentős átalakítást vizionáló Lázár János ugyanakkor kapott maga mellé, vagy lehet, hogy fölé egy vetélytársat, Rogán Antal miniszter személyében. Ez ugyan a kormányzati struktúra formális szerkezetében minimális változását jelentett, de informálisan átalakíthatja a belső viszonyokat. Ugyanakkor ezek a változások látni kell, hogy semmilyen viszonyban nincsenek azzal a problémával, hogy nem látszik, mit akar a kormány csinálni az elkövetkező két és fél évben. Az új tárca létrehozása azt mutatja, hogy a kormány a kommunikációban szeretne még erősebb befolyást, vagyis nem egy érdemi politikai fordulat végrehajtásán dolgozik.
Amikor a változás igénye újra fontos lehet
Abban láthatólag elemzői konszenzus van, hogy csak a menekültüggyel nem lehet kihúzni 2018-ig. Annak hatásai nyilván kampánytémát fognak szolgáltatni, de jelen pillanatban a magyar lakosságot egyáltalán nem érinti a kérdés. Ez pedig azt jelenti, hogy a választók érdeklődését is csak rövid ideig lehet ezzel lekötni.
Várakozásink szerint az elkövetkező hónapokban újra tisztán belpolitikai témák kerülnek majd előtérbe, amelyek már kormányzati válaszokat igényelnek majd. A már említett egészségügyi rendszer, és az oktatási rendszer mellett új elemként jelent meg a munkaerőpiac és hiányszakmák kérdése is.
A kormány saját maga keltett várakozásokat akkor, amikor két nagy rendszer kapcsán intézkedési terveket ígért. Ezt már csak rövid ideig tudja halasztani, és ha nem lesz képes érdemi javaslatokkal előállni, akkor újra a sodródó kormányzás képe jöhet elő.
Az ősz eleje jó alkalom lehetett volna, hogy egy új politikai korszakot hirdessen meg a belpolitikában is a Fidesz. Ezt pedig személyi átalakításokkal tudta volna hitelesíteni. De mind a program, mind az érdemi vezetői cserék elmaradtak, továbbra is a menekült-ügybe kapaszkodik a miniszterelnök.