A minimálbér-emelés, a most elfogadásra került országos bérajánlás, valamint a Munkahelyvédelmi Akcióterv első tapasztalatai már látszanak az adatokban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda megvizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői hogyan vélekednek ezekről a kérdésekről. Az adatok nem igazolják vissza a kormányzati optimizmust.

A minimálbér-emelés gondokat okozott

A cégvezetők 56%-a szerint nem okozott problémát a minimálbér és a vele együtt mozgó garantált bérminimum 5,4 illetve 5,6%-kal történő január 1-jei emelése saját cégüknél. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a többinek, – a kb. 530 ezer kis- és középvállalkozás közül 233 ezernek – saját bevallása szerint nehézséget okozott a kötelező béremelés.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol problémás volt a legkisebb kötelező bérhez történő igazodás, a cégvezetők relatív többsége (40%) azt mondta, hogy bár kevés minimálbéren bejelentett dolgozójuk van, de még az ő bérrendezésük kigazdálkodása is nehézséget jelent a cég jelenlegi helyzetében. A cégvezetők további 23%-a válaszolta azt, hogy a minimálbéresek nagy száma miatt jelentett problémát az emelés, míg ugyanennyien mondták, hogy az emelés miatt bérfeszültség keletkezett a rendszerben, és ezt nehéz kezelni.

A bérajánlás sokaknak csak álom marad

A múlt héten került aláírásra a 2013. évi bérajánlás. A sajtóban megjelent információk alapján ennek leginkább az állami tulajdonosi kör szempontjából volt jelentősége, mivel az MVM-nél és a MÁV-nál elakadtak a bértárgyalások. Ugyanakkor a versenyszektor esetében a bérajánlás nem kötelező érvényű, és csak iránytűként tud szolgálni.

A megállapodás nem tartalmaz ugyan konkrét számot, de a szövegből kiolvasható, hogy egy kb. 3,1%-os emelést tartanának kívánatosnak a felek. A kkv szektor nehézségeit jól jelzi, hogy a cégvezetők 46%-a szerint nem volt érdemi béremelés abban az ágazatban, ahol dolgoznak. Mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3% alatti mértékben ugyan, de sor került emelésre. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyságrendileg a kkv szektor 71%-ában reálbércsökkenés, vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés következhet be.

A bérajánlást meghaladó mértékű emelést a cégvezetők 29%-a lát reálisnak a saját szektorában, közülük 10% egy 5,1-8% közötti mértéket tart lehetségesnek.

Az adatok ebben a körben azt mutatják, hogy ha a cégvezetők tapasztalatai visszaköszönnek a KSH kereseti statisztikai adataiban is, akkor év végén majd azt láthatjuk, hogy a KKV szektorban nem éri el a béremelés az országos bérajánlásban szereplő mértéket.

A munkahelyvédelem hatása

A kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat öt foglalkoztatotti csoport után járó jelentős adó- és járulékkedvezményt jelentett be. Ennek során a már most is foglalkoztatott 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek és kisgyermekes anyukák után a cégeknek kevesebb közterhet kell befizetniük. A kormányzati célkitűzés is inkább az volt, hogy ezeknek a veszélyeztetett csoportoknak a helyzetét próbálják stabilizálni. Egyetlen társadalmi réteg támogatása jelentett potenciálisan munkahelyteremtési lehetőséget, a tartósan álláskeresőké.

Számunkra meglepő volt, hogy a cégvezetők 64%-a azt mondta, hogy nem tudott élni a Munkahelyvédelmi Akcióterv nyújtotta kedvezményekkel. E mögött nyilván két tényező áll. Az egyik, hogy főleg kisebb cégek esetében ténylegesen nem volt olyan munkavállaló, aki bármelyik kategóriába beletartozott volna. A másik, hogy nem volt olyan mértékű ez a kedvezmény az adott cég teljes közterheire vetítve, hogy érdemi könnyítésnek érezték volna a cégvezetők.

A kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúra felmérésünket reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítettük. A megkérdezés 2013. július 2-14. között zajlott online vállalati panelen keresztül.