Miért nincs további rezsicsökkentés?

A Fidesz előző kormányzati ciklusának vezérfonala a rezsicsökkentés volt. Erre fűzték fel a 2014-es választási kampányt, és ezzel hozták szinte lehetetlen helyzetbe az ellenzéket. Bár a mostani kormányzati ciklusban az állam lett a fő „rezsi-szolgáltató”, ennek ellenére 2015 óta nem volt rezsicsökkentés. Ennek okait, és egy lehetséges szociális rezsicsökkentés esélyét vizsgálta meg a Policy Agenda.

Lehet-e újabb rezsicsökkentés?

Az állam szervezetei két területen meghatározó szolgáltatók lettek. A lakossági földgáz piacon 3,4 millió háztartást látnak el, egyedüli szereplőként. A villamos energia szektorban pedig a Démász megvásárlása révén országos jogosultságot szereztek. Ettől még nem mindenhol az állam a szolgáltató, de meg van mindenki számára az a lehetőség, hogy velük szerződjön.

Ez azt is jelenti, hogy az államnak már nem kell figyelemmel lenni a külföldi tulajdonú nagyvállalatokra, ha a két területen további rezsicsökkentést akar végigvinni. Igazából eddig sem kellett, elegendő a saját vállalatainak pénzügyi mérlegének terhére meglépni a csökkentést.

Ez idáig a kormány nem ment tovább az árak mérséklésében. Ha politikai kezdeményezést akart felmutatni, akkor inkább a rezsicsökkentés „Brüsszeltől történő megvédéséről” beszélt, vagy akár a nemzeti konzultáció részévé tette a témát. Ennek oka, ahogy tavalyi elemzésünkben is írtuk: „Mivel a kormány még nem végzett az állami közműszolgáltató kiépítésével, ezért nincs is áttekintése a piac helyzetéről, nem látja, hogy az ígéreteknek megfelelően képes lenne-e veszteség nélkül (ahogy a miniszterelnök évekkel ezelőtt megfogalmazta: non-profit alapon) ezt működtetni.”

A kormányzat számára a korábban vártakhoz képest, - ahogy tulajdonosi pozícióba került a földgáz- és villamos energia szolgáltatásban, - már a pénzügyi szempontok kezdtek érvényesülni, és nem a politikai logika. Azaz már kevesebb szó esik a szolgáltatás árának mérsékléséről.

Ellenzéki nyomás

A kormánypárt egyik politikai ismérve, hogy nem szeret kényszer hatására cselekedni. Ez ugyan főleg személyi kérdésekben domborodik ki, de több szakpolitikai ügyben is látszik, hogy az ellenzék számára nem hagynak teret.

A rezsicsökkentés kapcsán az MSZP frakciója nyolc törvényjavaslatot nyújtott be ebben a ciklusban a parlamenthez. Ebből kettőt a bizottság nem engedett általános vitára, míg öt esetében a parlament plenáris ülése szavazta le a napirendre kerülését. Egy törvényjavaslat még folyamatban van.

A korábbi rezsicsökkentésekhez képest az ellenzéki párt nem mindenkire javasolt azonos százalékú csökkentést, hanem a fogyasztás szerkezete (átlagot elérő fogyasztók, és átlag feletti fogyasztók) alapján differenciálná az árak mérséklését.

A korábbi kormányzati logikából nyilvánvaló volt, hogy nem akarnak engedni az ellenzéki párt követelésének. Ezért inkább háttérbe szorult a rezsicsökkentés kérdése.

Jön a szociális rezsicsökkentés?

A kormánypárti sajtóban az elmúlt héten megjelent, hogy a választások előtt mégis várható valamilyen rezsicsökkentés. Ez a szociálisan nehéz helyzetben lévőkre vonatkozna; valamilyen szociális tarifa, vagy rezsiutalvány formájában.

A sajtóban megjelent híreket nem erősítette meg a kormány, ezért nem tudható még, hogy a hír csak félreértésen alapul, vagy a közvéleményt akarják tesztelni. Ugyanakkor meglepő lenne, ha a Fidesz változtatna eddigi társadalompolitikáján. Annak ugyanis nem volt része a célzott segítség nyújtás (rászorultsági alapon).

Az eddig bevezetett rendelkezések, - így az egykulcsos adórendszer, és ennek kapcsán megszűnő alacsonykeresetűek adómentessége, a korábbi rezsicsökkentések, a családi adókedvezmény rendszere, a megszűntetett rendszeres szociális segély intézménye, nyugdíjasoknak adott Erzsébet-utalvány -mind azt mutatják, hogy a kormány fókuszában az általa elképzelt középosztály van.

Ebből következik, hogy minden olyan ötlet, amely a társadalom egy jövedelmi szempontból hátrányos helyzetű rétegének ad segítséget a rezsiköltség befizetésére, nem áll összhangban a kormány eddigi politikájával.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy ilyen lépés úgy tűnne, mint amit az MSZP kényszerített ki, akkor a Fidesz számára biztosan kerülendő egy szociális alapú rezsicsökkentés, vagy támogatási rendszer.

Ugyanakkor a több mint 100 milliárd forintért létrejött nemzeti közműszolgáltató politikai hatékonysága még mindig kérdéses. Meglátásunk szerint a kampány során ez egy komoly támadási felület lehet a kormánnyal szemben. Az ellenzék ugyanis érvelhet azzal, hogy ha ennyi pénzt, - akár utalvány formájában - szétosztanak a háztartások között az valódi segítséget jelentett volna.

Miközben háztartási energiára egy kéttagú család átlagosan 21.800 forintot költött havonta a tavalyi évben, a nemzeti közműszolgáltatóra ugyanennek a családnak az adóbefizetéseiből 28 ezer forint ment el. Természetesen ez csak egyszeri összeg, de politikailag abszolút támadhatóvá teszi ezt a projektet.

2017. 09. 27.  Vissza

Új hozzászólás