Magyar gazdaság: továbbra is általános optimizmus, de nőnek a bizonytalansági tényezők

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után 2017-ben nem változott. Ez alapján ez évben és a következőben kissé talán lassabban, de folytatódik a gazdaság egészének a javulása. A háztartásoknál átlagosan kedvező a - jövedelmek jelentős szóródás melletti növekedése által kiváltott - fogyasztás bővülése. A vállalatok változatlanul minőségi létszámhiánnyal küszködnek, miközben rövid távon a pénzügyi folyamatok kedvező képet mutatnak, bár némi bizonytalanság érzékelhető.

A gazdaság növekedése összességében javulást mutat…

A GFI indexeink ez év elejétől a vállalkozások összesített bizalmának erősödését mérik. Ezt alátámasztja, hogy a gazdaság egészében az elmúlt hónapokban folytatódtak az első félévre jellemző tendenciák és 2018 közepéig e kedvező folyamat fennmarad. A 3,8%-os gazdasági növekedés nagyrészt az EU támogatások eredménye. A beruházás-vezérelt folyamat mellett gyors a fogyasztás emelkedése is. Várhatóan kissé romlik majd a külső és belső egyensúly. Az infláció gyorsulása azonban idén és jövőre sem jelent problémát.

A gazdaságban a legjobban az építőipar bővül – növekedése az első nyolc hónapban 28% volt. Az ipari termelés ingadozik, az ez évi várható 5% feletti bővülés mégis gyorsabb a tavalyi stagnálás közelinél. A járműipar fejlődése lelassult.

Pénzügyi folyamataink kedvezőek, de erősödik az infláció

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévek csökkenése után kissé javulnak, jelezve az összességében pozitív monetáris és fiskális helyzetünket. Kedvezően alakulnak az adóbevételek. A jövedelemadó bevételek 7,9%-kal emelkedtek, főleg a növekedési adóhitelt igénybe vevő – nem csupán hazánkban megtermelt jövedelmeik után adózó – vállalkozások emelkedő befizetéseinek hatására. A társadalombiztosítási hozzájárulások 2,4%-kal, a termelési adókból származó bevételek 6,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.

Változatlan a pénzügyi kereslet, javul az adósságszolgálatunk. A külkereskedelmi behozatal dinamikája meghaladja a kivitelét, így bár a bevételünk a harmadik negyedév végéig mintegy 1 milliárd euróval visszaesett, de változatlanul számottevő nagyságú - azaz 5,6 milliárd euró. Kedvezőtlen viszont, hogy a cserearányok akár 1%-kal is romolhatnak év végéig. A harmadik negyedévre kissé „megerősödött” forint fékezi az egyébként alacsony külső árnövekedés begyűrűzését.

A vállalati hitelállomány a gazdaság-élénkítés hatására – a kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként -  lassan bővül. A kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága még jelentősen növekedhetne.

A 2016-os 2,4%-os költségvetési hiány ez évben magasabban alakul majd. Ennek ellenére az első 9 hónap költségvetési bevételei kedvezőek és év végéig sem lesz probléma az elhatározott keretek betartásával. Az első félévben a kormányzat eredményszemléletű bevétele 749 milliárd forinttal, 9,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A háztartások négyötödének helyzete rosszabb az átlagnál...

A háztartási gazdálkodás indikátorai az előző negyedévhez hasonlóak. A családok vagyoni helyzete javul, a korábban is megállapított legfelső és legalsó jövedelmi rétegek közötti különbség növekedése mellett.

Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete évkezdettől szeptemberig 193 100 forintra nőtt, így most 12,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, a reálkereset pedig kiemelkedő mértékben, 10,1%-kal nőtt.

Új helyzetet okozhat a megkezdődött fogyasztói áremelkedés. Az elmúlt három hónapban 2,5% feletti mértékben nőttek a fogyasztói árak.  Éves szinten is ez a mérték marad fenn, és ez befolyásolja majd mind a bérek, mind a nyugdíjak reálértékét.

A kiskereskedelmi forgalom bővülése ez évben 4% fölött lesz, a fogyasztás növekedése pedig 3,5% körüli. Az első kilenc hónapban a fogyasztói áremelkedésben még nyilvánvalóan nem érződik a költség- és vásárlóerő-oldalról egyaránt áremelést gerjesztő gyors bérnövekedés hatása.

A vállalatok továbbra is versenyképességi nehézségekkel küszködnek…

A GFI vállalati indikátorai összességében romlást jeleznek, hiszen változatlanul sok nehézséggel küzd a versenyszféra. A kormány által remélt vállalati hatékonyságjavulás kétszámjegyű emelkedése nem reális. A külföldi cégek beruházásainál a legfontosabb szempont, hogy van-e és lesz-e megfelelő munkaerő hosszú távon. A vállalatok szerint ehhez a versenyképesség alapfeltételeit konkrét lépésekkel kellene javítani.

A vállalkozói szféra gazdálkodása az egyre kedvezőbb adózási helyzet ellenére sem javul érezhetően. A beruházások már nem esnek vissza a tavalyi radikális mértékben. Az ipari termelés ez év eleje óta – kismértékű havonkénti ingadozással – a múlt évinél nagyobb dinamikával bővül. Az ipari kibocsátás volumene nyár végére jelentősen, 4,2%-kal mérséklődött az előző hónaphoz mérten. Több mint 605 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, hogy az alanyi áfamentesség felső határa 12 millió forintra nő. A magyarországi „kis vállalkozások tételes adója” lehetőség pedig az unióban is példaértékű lehet a minimális adó-adminisztrációra.

Nagy eredmény, hogy a munkanélküliség 4,1%-ra csökkent. Változatlanul súlyos gond azonban a tartós munkanélküliség, az álláskeresők cca. 40%-a legalább egy éve nem talál elhelyezkedési lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben most megközelíti a másfél évet (15,8 hónap). A 25 éven aluliak között 11,4% volt a munkanélküliek aránya. Ez a mutató rendkívül magas, igaz ugyan, hogy az egy évvel azelőttihez képest 1,4 százalékponttal csökkent.

A vállalatok számára egyre fontosabb a munkaerő-hiányuk megoldása. Ez ma már rövid távon nyilvánvalóan szinte megoldhatatlan feladat és ezért átfogó és alapos hosszú távú megoldás kidolgozását tartanák szükségesnek.

2017. 11. 08.  Vissza

Új hozzászólás