Gazdasági Fejlődés Index: bizakodó vállalati szféra, várható inflációnövekedés, bizonytalan pénzügyi folyamatok

A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) az előző év végi lassú csökkenés után a 2017.I. negyedévi enyhén javuló tendencia után további pozitív folyamatokat jelez, értéke a II. negyedévben 1,08. Az index által jelzett tendencia szerint erősödik a pozitív várakozás a vállalkozások gazdálkodásában, ez a háztartásoknál is javulást mutat, míg a következő időszakra a pénzügyi folyamatoknál érzékelhető a stagnálás, sőt enyhe visszaesés.

A gazdaságnövekedése egyértelműen javulást mutat…

A GFI index a tavalyi év egészében folyamatosan csökkent, ez évben viszont az első negyedévtől a vállalkozások összesített bizalom erősödése érzékelhető. A konjunktúra-indexek a második negyedév végére egyértelműen a korábbi évek legjobb értékét mutatják. A versenyszféra szerint javul a gazdaság összesített teljesítménye, az első negyedévi 4,2 %-os GDP után az előrejelzők is felfelé módosítják a bruttó hazai termelésez évi számait. A fejlődés azonban nehezen megítélhető a hullámzó és a kissé lassuló ipari termelés-bővülés, az építőiparnak csak a rendkívül alacsony bázishoz képest várható növekedése és a mezőgazdasági termelési eredmények bizonytalansága miatt. A növekedést némileg megalapozza, hogy az év első hónapjaiban a bruttó állóeszköz-felhasználás 28%-kal az összes bruttó felhalmozás pedig 17%-kal emelkedett. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,5%-kal, míg a fogyasztási kiadások 3,5%-kal nőttek. A kormányzattól származó természetbeni juttatások értéke és a közösségi fogyasztás is mérséklődött. Az export első negyedévi 4,5%-os emelkedése mellett az import erőteljesebben, 7,4%-kal bővült. 

A magyar gazdaság teljesítménye az EU átlagának csupán 67%-a, sőt a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztása az uniós átlagnak csak a 63%-át éri el.

Pénzügyi folyamataink változatlanok….

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévi csökkenés után sem javulnak. Egyedül az Áfa befizetések – hasonlóan a legtöbb adóbevételhez – emelkednek az előző negyedévhez és az előző éviekhez viszonyítva is. A monetáris aggregátumok szerint változatlan a pénzügyi kereslet, az adósságszolgálatunk javulást mutat. A vállalati hitelállomány kezdi meghaladni a válság előtti szintet. A pénzügyi szektor egy szükséges beruházás élénküléshez jelentős kínálatot tudna biztosítani. A kkv-szektor hitelállományának alakulása változatlanul lassabb, mint ahogy az a szektor érezhető fejlődéséhez szükséges lenne.

A költségvetési hiány ez évben minden bizonnyal a korábbi évnél magasabb lesz, és bár az első félév költségvetési kiadási arányai nagyon magasak, azonban feltehetően év végére nem lesz probléma az elhatározott keretek betartásával.

Folyamatosan nyíló jövedelmi olló...

A háztartási gazdálkodás valamennyi indikátora javult az első negyedévhez viszonyítva. A nettó átlagkeresetek kiemelkedően – mintegy 10%-kal - nőttek, és a 2,4%-os infláció mellett ez komoly, 9% feletti reálkereset emelkedés. A családok összesített vagyoni helyzete változatlan ütemben javul, de e mögött továbbra is a legfelső és legalsó jövedelmi rétegek közötti különbség növekedése tapasztalható. Megkezdődött a fogyasztói árak emelkedése, és jelentősen megnőttek a lakásárak. Ez pedig ismét komolyan nehezíteni fogja a lakosság megtakarítási helyzetét, hiszen gyorsuló ütemben emelkedik a lakásárhoz szükséges megtakarítások ideje. Összességében mind a bérek, mind a nyugdíjak reálértékét érezhetően befolyásolja majd a kezdődő inflációs folyamat.

A nemzetgazdaságban a teljes munkaidős dolgozók bruttó átlagkeresete 287 ezer forint volt, mintegy 12%-kal több mint a megelőző évben; a versenyszférában az átlagos kereset pedig már 301 ezer Ft felett van.  Itt a fizika munkásoké nettó keresete 140 ezer, míg a szellemi dolgozóké 293 ezer Ft. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – bár előző évhez képest 14%-kal nőttek - csupán 200 ezer Ft a nettó átlagkereset.

Egyre komolyabb létszámhiány, versenyképességi nehézségek…

A GFI vállalati indikátorai ebben a negyedévben az adósságszolgálat és külkereskedelem enyhe visszaesése, az export piaci konjunktúra és a vállalati hitelállomány bővülése kivételével javulást jeleznek. Egyértelműek a vállalkozások által is jelzett munkaerő-piaci gondok. A minőségi és az egyes, az elmúlt években kialakult un. „hiányszakmák” iránti munkaerő kereslet tovább erősödik. E nehézségek változatlanul leküzdhetetlennek tűnnek.

Változatlan a kedvező hatások ellenére is a jelentős minimálbéremelés következtében a munkáltatókat terhelő adók. A munkaadói szervezetek úgy vélik, hogy egy versenyképességgel foglalkozó háromoldalú szakmai bizottság hatásos működésére szükség lenne. A vállalkozói szféra pénzügyi- és humánerőforrás-gazdálkodása – a második negyedévben jelentősen javuló német IFO-index által is jelzett európai export piaci konjunktúra ellenére nem javul érezhetően. Az ipari termelés növekedése is lassabb lesz a korábbi éveknél, a beruházások tényleges növekedése azonban kétséges. Az év végéig a behozatal növekedési üteme minden bizonnyal meg fogja haladni a kivitelét.

Az második negyedévben is a - munkaerő-piaci módszertan szerint mért - munkanélküliség kedvező. A 4,5%-os ráta nemzetközileg is jó szint. A 15-24 éves korosztály munkanélkülisége folyamatosan mérséklődik - 2010 évi még 26% volt - 2017. II negyedévében már 10,3%, feltehetően lejjebb nem mérséklődhet.

2017. 08. 02.  Vissza