Erőn felül teljesít a magyar kormány nyugdíjügyben?

A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók „kegyét”. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.

Szépen nőttek a nyugdíjak, de…

Amennyiben a nyugdíjemelést vizsgáljuk, akkor két számot is érdemes figyelembe venni. Az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33% volt. Azaz, aki akkor már öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett. A másik adat az átlagnyugdíjak alakulása és növekedése. Ez – szintén 2008-hoz viszonyítva – 42%-os növekedést mutat. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években növekedtek, és az időközben meghaltak nyugdíja az alacsonyabb sávba tartozott.

Érdekesség, hogy az átlagbérek változása 2016 és 2008 között is szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak időbelisége tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését. A probléma és a felháborodás az elkövetkező években lesz egyre nagyobb, mivel az átlagbérek idei kétszámjegyű növekedése, és a jövő évre várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétől.

Nyugdíjak és átlagbérek évenkénti alakulása

Mi a helyzet külföldön?

A környező országokkal, és a V4-ekkel összehasonlítva az látszik, hogy tényleg szépen nőttek az átlagnyugdíjak. Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni. Amennyiben azonban reálértéken nézzük a növekedést, akkor 2016 és 2008 között a reálemelkedés mértéke 20% volt, és ez azonban már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is. Egyedül Csehországot és egy kicsivel Horvátországot előzzük meg a Visegrádi-tagállamok közül.

Nyugdíjak változása 2016-2008. között

 

átlag öregségi nyugdíjak emelkedése (saját fizetőeszközben) %

átlag öregségi nyugdíjak emelkedése (euróba átszámítva)

 %

reál-nyugdíjemelkedés (%)

Románia

166

136

140

Magyarország

142

115

120

Csehország

119

110

107

Lengyelország

147

118

132

Szlovákia

133

133

123

Horvátország

127

122

116

 

 

Amennyiben euróba átszámolva nézzük a Visegrádi-tagállamok és Románia, Horvátország esetében a nyugdíjakat, akkor látszik, hogy a V4-ek elszakadtak a másik két EU-s tagállamtól. Ugyanakkor a magyar nyugdíjak értéke egyre inkább lemarad a közvetlen versenytársainktól (ebben főképpen az árfolyam gyengülése játszik szerepet).

Öregségi nyugdíjak euróba átszámított változása (2008-2016)

Összességében tehát nem igaz az az állítás, hogy a gazdasági válság után kiugróan jól járnának a magyar nyugdíjasok a környező országokhoz képest. Sem a nyugdíjak értéke, sem a növekedési üteme nem a legnagyobb a régióban. Ugyanakkor „hozzászoktatta” a magyar kormány a nyugdíjasokat, hogy az átlagbérek emelkedése és a nyugdíjak növekedése „kéz a kézben” járnak. Ezzel szemben 2017 és 2018 arról fog szólni, hogy a két összeg emelkedésének üteme a bérek javára tér majd el. Miközben 2008-ban az átlagnyugdíj 72%-a volt az átlagbérnek, 2014-re ez 76%-ra nőtt. Várakozásaink szerint a különbség 2018-ra kb. 61%-os szintre csökkenhet.

2017. 11. 22.  Vissza

Új hozzászólás


Hozzászólások

#1
Marosi Károly (1947.07.25.)
2017. nov. 23. (csütörtök) 14:14
Tiszteletem a kutatóknak!
Mivel a nyugdijamat OTP számlára kapom, kicsit nehezebben tudtam meg, hogy az idei "hatalmas" nyugdijkiegészítést és a "rendkívüli nyugdijprámiumot" a mai napig nem kaptam meg. Mivel a kommunikáció óriási pénzekbe került, mint megtudtuk a különböző nehezen megszerzett hírekből, lehet, hogy az inzultációhoz hasonlóan a nekem nagy csinnadrattával beharangozott, de ki nem kézbesített pénzem is kellett, ezért nem adták ki. Csak mondták volna előre, hogy ne verjem magam költségekbe, ne vegyek örömömben téliszalámi rudat és kalácsot boldogságomban. Meg lehetne tudni, hogy milyen indokok alapján fognak a hivatalból válaszolók küldeni/nem küldeni, kifogásokat. Szeretném tudni, hogy ha nem jár, miért nem, és miért késik, ha jár? Az Államkincstár fizet, vagy a Nyugdijintézet, esetleg egyik sem? Tisztelettel és köszönettel
Marosi Károly (noeb@freemail.hu, 2120 Dunakeszi Madách I. u. 1/a I.em. 2. tel.: 06209148087)