Az interneten is dübörög a kormánypropaganda

A Policy Agenda a magyar internetes hírportálok, blogok közösségi médiában kifejtett hatása alapján elkészítette az elmúlt három hónap belpolitikai trendelemzését. Ez alapján az látszik, hogy a „sorosozás” és a „Soros-terv” az egyik legnagyobb hatást kiváltó ügy a belpolitikai témák közül. Ezzel mindekképpen azt érte el a Fidesz, hogy az általa megszabott tematika érvényesül. Ezzel szemben nincsen ellenzéki kulcsszó, üzenet, amely érdemben hatna (akár negatívan, akár pozitívan) a választókra.

Soros-terv fejlődéstörténete

A Soros-terv, mint kifejezés a médiában Orbán Viktor júliusi beszédét követően jelent meg. Ezt követően folyamatosan növekedett azoknak a cikkeknek, bejegyzéseknek a száma, amelyek ezzel foglalkoztak. Októberben már hétszer annyi írás foglalkozott az interneten ezzel a témával, mint a „Soros-terv” belpolitikai születésének pillanatában, azaz júliusban.

Érezhető egy változás is, főleg a kormánypárti online médiában, amely már nem önmagában Soros Györggyel foglalkozik, hanem kontextusba helyezi a miniszterelnök Tusványosi iránymutatása alapján. Így a Soros-terv, mint belpolitikai műszó megjelent a magyar médiában, és leváltotta a szimplán Soros Györgyről szóló írásokat.

A részletesebb elemzés során három kulcsszó (és annak mutációi) alapján vizsgáltuk a híreket, és azt, hogy a közösségi médiában milyen hatást gyakorolnak. A legnépszerűbb (legtöbb megosztást, kommentet, like-ot kapta) írások a migránsokkal kapcsolatosak, mint hívó szóra erre reagáltak a legtöbben. Ez a „Soros-terv megjelenése” után is így maradt. Azaz még mindig ez a legerősebb üzenet.

Soros és a migráció az online médiában (megosztások száma - ezer)

 kulcsszó

június

július

augusztus

szeptember

október

Soros-terv

-

10

4

51

71

Soros György

58

78

24

28

51

migráns

92

70

66

86

73

 

 

Kinek jó a „Soros-terv”?

Egyértelmű, hogy amikor egy hír hatással van az internetet használókra, akkor annak éppen megosztó-jellegű tartalma miatt válik azzá. Ebből a szempontból nem lehet azt mondani egyértelműen, hogy minél nagyobb a hatásfoka egy „Soros-tervvel” foglalkozó hírnek, annál kedvezőbb a kormányra nézve.

Ebben a témában az elmúlt három hónapban a 100 legnépszerűbb (azaz legtöbb megosztást, like-ot, kommentet kapó) hírt külön is megvizsgáltuk. A kormánypárti média interpretációjában megjelent írások az összes megosztásnak, kommentnek, like-nak mindössze 34%-át tették ki. Ebből is következik, hogy a Soros-terv kifejezést átvette a nem kormánypárti, vagy kormányközeli média. Ennek is köszönhető, hogy nem csak a kormány álláspontját támogató interpretációkat lehetett már csak olvasni ennek kapcsán.

Soros mindent visz?

Teljesen egyértelmű az adatok alapján, hogy a migránsozás, és a hozzá kapcsolódó politikai termékek, mint a Soros-terv, vagy sorosozás, nincsen olyan hatással a hírfogyasztókra, mint akár egy évvel ezelőtt. Az előző év azonos időszakával összehasonlítva 22%-kal csökkent a közösségi médiában az aktivitás, azaz most már – legalábbis az online térben – nincsen akkor jelentősége a kérdésnek.

Ezzel együtt ez az ügy alapvetően meghatározza a politikai napirendet. Az ellenzék nem tud, akár megközelítő erősségű ügyet vele szemben felhozni. A Jobbik által kezdeményezett „Bérunió” kb. 60 ezer megosztást, kommentet, like-ot hozott, míg az egyik fő ellenzéki téma, az igazságos választási rendszerért való küzdelem ennél is kevesebbet.

Jól mutatja a Soros-terv megalapozottságát, és ténylegesen belpolitikai műszó funkcióját, hogy a V4 országok és Románia internetes hírportáljainak adatelemzése alapján csak magyar kontextusban lehet ezzel a kifejezéssel találkozni. Maga Soros György is sokkal kisebb hatásfokkal jelenik meg ezekben az országokban. Szemléletesen mutatja ezt, hogy miközben augusztus és október között 550 ezer megosztás, like, kommentet kaptak Magyarországon a Soros Györggyel, vagy a Soros-tervvel kapcsolatos hírek, addig Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában ez a szám összesen 133 ezer volt.

2017. 11. 15.  Vissza

Új hozzászólás