Az interneten a CEU, a Momentum és a „sorosozás” vitt mindent

A Policy Agenda a magyar internetes hírportálok, híreket közlő oldalak közösségi médiában kifejtett hatása alapján elkészítette az elmúlt három hónap belpolitikai trendelemzését. Ez alapján az látszik, hogy a TOP témák a CEU elleni kormányzati támadás, a Momentum színrelépése, és a Soros György ihlette cikkek.

Közösségi média politikai trendelemzés

A Policy Agenda negyedéves rendszerességgel elkészíti azt a politikai ügyeket érintő elemzését, amely megmutatja, hogy az internetet használók körében mely témák voltak a leginkább érdekesek. Ennek során nem egyes hírek olvasottságát, vagy hírportálok látogatottságát mérjük, hanem azt, hogy az adott témák mekkora hatást váltanak ki a netezőkből.

Az az alapvetésünk, hogy ha egy hír sok megosztást, kommentárt, kedvelést kap, azaz terjed az internetezők körében, akkor az olyan témákat érint, amelyek érdekesek, megosztók, vélemény kifejtésére ösztönöznek. Ebből a szempontból mindegy, hogy az alaphír pozitív, negatív, vagy semleges megközelítésű, csak az számít, hogy érzelmeket vált ki az olvasókból (megosztja másokkal, kifejti ennek kapcsán véleményét).

Az elemzéshez szükséges adatokat két népszerű adatelemző alkalmazás segítségével gyűjtöttük össze (Similarweb és Buzzsumo). Az elemzés módszertana elolvasható a Policy Agenda honlapján.

Az ügyek, amelyek megmozgatták a netezőket

A CEU elleni kormányzati támadás lényegében az internetadó tervezett bevezetése óta az első olyan politikai akció volt, amely tömegeket vitt ki az utcára. Nem véletlen, hogy magasan ez a kérdés foglalkoztatta az internetezőket az elmúlt három hónap során.

Több, mint 2500 cikkben foglalkoznak a kérdéssel (ezek csak a magyar weboldalakon megjelenő cikkeket jelentik), és majdnem 1,5 millió megosztást generáltak. Összehasonlítva a komoly indulatokat kiváltott olimpia-ellenes népszavazási kezdeményezéssel, amely 2016. november és 2017. január közötti időszakban 310 ezer megosztással volt a legforróbb téma, érezhető, hogy milyen erős volt ennek a hatása.

Ehhez természetesen szükség volt arra, hogy a kormánypárti megszólalások újabb és újabb híreket generáljanak, valamint az utcai demonstrációk is alkalmat adtak arra, hogy lendületbe hozzák a netezőket.

 

Az elmúlt három hónap (február-április) TOP belpolitikai ügyei

 

A második legerősebb hatást kiváltó téma a Momentum-mozgalom volt. Érezhetően van egy várakozás a párttal szemben, erősebbek a közösségi médiában, mint a többi ellenzéki párt, de ezt nem tudják a kutatások szerint szavazókra váltani.

A CEU-ügyhöz, a civilek elleni fellépéshez szorosan kapcsolódik Soros György. Az elmúlt három hónapban a „Soros-ügyek” (ezekbe azokat a történeteket vettük bele, amelyek kapcsán negatív, pozitív, vagy semleges kontextusban megjelent a neve) jelentették a harmadik legforróbb témát. A több mint 800 cikk, a 400 ezer feletti megosztás azt mutatja, hogy a Fidesz-nek mindenképpen bevált a terve, és képes volt az Amerikában élő magyar származású üzletembert ismertté tenni. Ez pedig alapvető receptje annak, hogy a politikai bűnbakképzés működhessen.

A negyedév elejét továbbra még „áthúzódó hatásként” meghatározta a Nolimpia-kampány és aláírásgyűjtés, valamint annak utóhatásai. Ennek köszönhető, hogy ez lett a negyedik legnagyobb hatást kiváltó ügy a magyar internetezők körében.

Az első öt belpolitikai esemény közé befért Simicska „megszólalásai”. Ezek 126 ezer megosztást generáltak, amely jelenősnek számít, hiszen olyan témákat, mint a nemzeti konzultáció, vagy a kormánypártoknak kedvező 4-es metró kapcsán készült OLAF-jelentés is megelőzött.

Soros kivételével nincsen tematizációs ereje a Fidesznek

Az interneten a választók aktivitását olyan ügyek határozták meg, amelyek nem kedvezőek a kormánypártoknak. Ez alól egyedül a „sorosozás” jelenti a kivételt, ahol elérik, hogy ismertté válik a neve hazai közvéleményben is.

Ugyanakkor olyan téma, mint a nemzeti konzultáció nem hagyott jelentős nyomokat. Az elmúlt három hónapban 84 ezer megosztást generált a közösségi médiában az ezzel kapcsolatos összes hír, amelyeknek 27%-kal azzal foglalkozott, hogy egy orosz kód futott a nemzeti konzultáció web oldalán, amely személyes adatokat küldött orosz szerverekre. Ez az eset hasonlít az Erzsébet-utalványok körüli ügyre, amikor kormányzati szempontból jó ügyet sikerült saját maguknak „meghekkelni” (lásd utalványok kézbesítésével kapcsolatos botrányok).

 

A Policy Agenda elkészítette a legnagyobb hírportálok adatelemzését a közösségi médiára gyakorolt hatását tekintve, az ezzel kapcsolatos adatok megtekinthetőek: itt.

2017. 05. 03.  Vissza

Új hozzászólás